A deviza nyilvántartású kölcsönök, hitelek esetében már annyi mindennel próbálkozott a kormány és az MNB, hogy „segítsenek” az adósoknak, de igencsak elgondolkodtató, hogy minden „megoldási kísérletük” csak rontott az adósok helyzetén. A valódi megoldás már mindenkinek a rendelkezésére áll, csak használni kell, és kényszeríteni a folyamatban lévő perekben eljáró bírókat, hogy tartsák be a törvényt. A Kúria 6/2013 polgári jogegység határozat indoklás III. rész 1. pont 6. bekezdésében a következő olvasható: „A hitelező helyzetére ugyanakkor az árfolyam változása nem hat ki, hiszen az adós általi visszafizetéskor forintban ugyanolyan értékű devizához jut, mint amennyit
folyósított.” Milyen értékű devizakölcsönt folyósított forintban a hitelező? A kölcsön értékét a valóban rendelkezésre bocsátott forintösszeg jelenti. Hogyan lehetséges, hogy a Kúria tett egy ilyen jelentős állásfoglalást, és a hitelezők a mai napig is a folyósított kölcsönérték többszörösét követelik az adósoktól? Mert ez egy rendszer szintű csalás!

A bíróságok miért „lövik” ki sorra a devizás pereket? Mert a 6/2013 PJE indoklás III. rész 1. pont 6. bekezdés kizárólag akkor kérhető számon a hitelezőkön, ha érvényesnek tekintjük a szerződéseket, és az érvényes szerződés alapján követeljük a törvényesen kiszámított tőkeösszeg és kamatai nyilvántartását. A Bíróságnak a 2011. évi CLXI. törvény
42§ (1) bekezdése alapján kötelezően be kell tartani a Kúria polgári jogegységi határozataiban foglaltakat.

Ismeretes, hogy több tízezer per van még folyamatban, de ezek majdnem mind érvénytelenségre, semmisségre vagy szerződés létre nem jöttére indultak. Lenne-e bármi
problémája a deviza nyilvántartású kölcsönökkel megvezetett adósoknak, ha a hitelezők csak a törvényesen nekik járó ugyanolyan értékű devizakölcsöntőkét követelhetnék vissza a jogosan felszámított kamatokkal, mint amennyit folyósítottak? NEM!! Akkor hogyan lehetne elérni, hogy a bírók betartsák a törvényt, és olyan döntéseket hozzanak, melyek a hitelezőket is kötelezik a törvény betartására?

Egy olyan „futball” országnak, mint Magyarország, a Napnál is világosabb, hogy ha a meccset játszó egyik csapat megveszi a bírót, a másik csapat csak báb a pályán. Hát
kérdezzük meg, hogy a deviza nyilvántartású kölcsönök pereiben eljáró bírókat, hogy érintettek-e! Nem a komolytalanul kezelt bírói elfogultságról van szó, hanem a kizárást megalapozó érintettségről. Nem szabad hozzájárulni, hogy az eljáró bíró ellen benyújtott kizárási kérelmet elfogultsági kérelemmé degradálja a bíróság, majd az eljáró bíró egyszerűen kijelentse minden komolyságot nélkülöző módon, hogy „nem elfogult”. A bírósághoz jogorvoslatért forduló adósok részéről okkal várható el, hogy egy olyan bíró járjon el a perükben – függetlenül a döntéstől -, aki nem rendelkezik/rendelkezett a perben ellenérdekelt félnél, vagy jogelődjénél vezetett bankszámlával, hitelkártyával, ill. a
perben ellenérdekelt félnél vagy jogelődjénél kölcsön-, hitel-, vagy lízingszerződéssel. Nem etikai vagy alkalmatlansági kérdésről van szó, hanem kizárólag azt kérjük, hogy független, pártatlan, kizárólag a törvények alperes és felperes általi betartásának elkötelezett bíró járjon el egy az adósok számára létkérdésben.

Ügyvédek egy csoportja tisztulási folyamatot kíván elindítani a bíróságokon, és annak érdekében, hogy meggyőződhessenek a perben eljáró bíró pártatlanságáról és arról, hogy nem érintett, kérik a perben eljáró bíró és az új Ptk 8:1§ (1) bekezdés (1) és (2) pontja szerinti hozzátartozói nyilatkozatát az alábbi két kérdésben:
1., áll-e, ill. állt-e az eljáró bíró, ill. bármely hozzátartozója üzleti vagy munkakapcsolatban a perben ellenérdekelt féllel, (ill. annak jogelődjével, ha volt ilyen)?
2., az eljáró bíró vett-e részt deviza nyilvántartású kölcsön témában a Magyar Bankszövetség által szervezett tájékoztatón, előadáson? A kérdések nem az eljáró bíró általános üzleti vagy munkakapcsolataira vonatkozik, hanem kifejezetten a perben ellenérdekelt fél, ill. jogelődjénel létesített üzleti vagy munkakapcsolatra. Az eljáró bíró anyagi helyzetére semmilyen kérdés nem merül fel, hiszen az az eljáró bíró magánszférájába tartozó téma lenne. Kizárt, hogy ne érezne hálát, lekötelezettséget egy olyan bíró, akinek magának, ill. bármely hozzátartozójának a piaci konstrukcióknál kedvezőbb kondícióval rendelkező bankszámlát, hitelkártyát, kölcsön-, hitel-, vagy lízingszerződést biztosítottak a hitelezők, de a hála és lekötelezettség kizárja a pártatlan döntéshozást. Az eljáró bírótól kért nyilatkozattétel ennek kiszűrésére irányul. A nyilatkozat megtagadása kizárást megalapozó érintettséget igazol, hiszen „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”.

Nyomós oka van a második kérdésnek, mely az eljáró bírótól a Magyar Bankszövetség által deviza nyilvántartású kölcsönök ügyében szervezett tájékoztatón való részvételről kér nyilatkozatot, hiszen a perbeli egyenlőség megkívánja, hogy ha az eljáró bíró részt vett a hitelezői oldalról tájékoztatáson, előadáson, vegyen részt az adósi oldalról tartott tájékoztatáson, előadáson is. Ameddig ezen nyilatkozatok nem kerülnek megtételre a deviza nyilvántartású kölcsönök ügyében indult perekben eljáró bírók részéről, nem biztosítható az adósok tisztességes eljáráshoz és jogbiztonsághoz való alapjoga a bírósági eljárásokban, mert nincs arra semmi bizonyíték, hogy nem egy hitelezők felé „elkötelezett” bíró dönt az adott perben az adós élete munkája és teljes vagyona felett. Csak kérdezni kell, és már a kérdésfeltevéssel elindul egy tisztulási folyamat.

 

Számítógép szerviz Budapesten házhoz megy, a XVI. kerületben ingyenes kiszállással

 

Ez is érdekelheti